A legutóbbi MRSz közgyűlés Alelnök ellenes közhangulatban, de végül is az egyik alelnök levelét felolvasva kezdődött (a levelet mellékeljük).

A közgyűlés résztvevői az abban szereplő észrevételt elfogadva megállapították a közgyűlés a határozatképtelenséget.
Egyik alelnök sem jött el, Mészáros Zoltán munkája miatt külföldön volt, Mészáros Norbert távollétének okát senki sem tudta. Nem mentette ki magát, és ez további ellenérzéseket szült. Az MRSz elnöke Mészáros László mentegette, magánéleti problémáira hivatkozott.
A levélnek azon állítását, hogy az alelnökök bármiről le lennének tiltva senki sem erősítette meg.
Én megjegyeztem, hogy egyesületeink nem tudtak felkészülni erre a közgyűlésre, mert nem kaptunk időben a tagszervezeteink számára megosztható és döntéseinket előkészítő információt.
Például néhányan konkrét alelnök jelöléssel jelentkeztek volna, de azt csak a helyszínen ismertük meg. Hogyan tárgyaljam meg így klubommal a képviselendő álláspontot? Személyemre is érkezett javaslat, de ezt saját klubjaimmal előbb meg kell beszélnem (mert nem onnan javasoltak).
Végül új közgyűlés meghirdetését javasolták a jelen lévők, egyesek még hármat ebben az évben (egy döntsön a témában mielőbb, a második válasszon akár űj elnökséget, a harmadik a szokásos év végi költségvetési ülés legyen) Szerencsére javaslatomra ezt elvetették (bár ez az ülés döntést nem hozhatott semmiben, úgyhogy az elnökségre vár a további ülések meghirdetése (vagy a Felügyelő Bizottságra).
Az is kiderült az első percekben, hogy a “politika már bejelentkezett” az elnöki posztra. Néhány ember tapogatózott a MOB-nál, elnökjelöltet keresve, és a MOB illetékese erről azonnal tájékoztatta az elnököt.
Az alelnök levelét az elnök meglepetéssel fogadta, azt mondta, ilyenekről szó sem volt a legutóbbi közös találkozásukkor.

A legközelebbi közgyűlésre a jelen lévő küldöttek nagy része javasolta a két alelnök menesztését és két új alelnök választását. Az elnök menesztéséről a levéllel ellentétben szó sem volt.

Várjuk a legközelebbi közgyűlési értesítőt (várhatóan október elejére lesz kitűzve).

A levél:

Tisztelt Közgyűlés!

Eredeti tervem szerint személyesen lettem volna jelen ezen az eseményen. Az eredetileg meghirdetett időpontban jelen voltam, de sajnos ma nem tudok itt megjelenni, tekintve, hogy Kína legdélibb csücskében képzem magam és csak 27.-én érek haza. Azonban mindenképpen szeretném megosztani gondolataimat veletek, hiszen számomra nincs más fórum arra, hogy megszólítsam az MRSZ tagságát. Eredetileg egy sokkal hosszabb és részletesebb anyaggal készültem, de az azon alapult, hogy itt leszek és felelni tudok a felmerülő kérdésekre. Mivel nem így történt, ezért próbálok tényszerű maradni.

Először a meghirdetett rendkívüli közgyűlés körülményeiről mondok pár szót. Ezeket már felvetettem az MRSZ más fórumain, de senki a füle botját sem mozdította, válaszra sem méltatták az MRSZ Alelnökét. A rendkívüli közgyűlést a Felügyelő Bizottság 2015 június 30.-i határozata alapján, 2015. 08.09-re hívták össze. A Meghívóban ugyan az szerepel, hogy a rendkívüli közgyűlést a Felügyelő Bizottság hívja össze, ám azt Mészáros László s.k elnök jegyzi. Ezzel kapcsolatban azt állítom tényként, hogy az MRSZ Alapszabály III. 2.3 (bc) pontja kimondja:

„amennyiben a Felügyelő Bizottság az Elnökségtől írásos jelentése alapján kéri. Ha azt az Elnökség a kéréstől számított 30 napon belül nem teszi meg, a Közgyűlést az FB elnöke összehívhatja;”

valamint az Alapszabály III. 2.4 a) és b) pontja szerint:

„A Közgyűlést, az Elnökség határozata alapján, az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. b) Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a Közgyűlésről legalább 30 nappal annak időpontját megelőzően, a napirendi pontokkal együtt, az általuk megadott címen, írásban értesülnek. A napirenddel kapcsolatos írásos anyagokat és a határozattervezeteket legalább nyolc nappal korábban a Szövetség honlapján (http://www.aeroclub.hu) nyilvánosságra kell hozni.„

A fenti pontok alapján az MRSZ 2015. 08. 09-re összehívott Rendkívüli Közgyűlése NEM SZABÁLYSZERŰEN lett összehívva, ezért illegitim.

Indoklás:

Az említett közgyűlést az MRSZ Elnöke jegyzi a Meghívóban elnökségi határozat nélkül. Az elnökségi határozat hiányát az érintettséggel (MRSZ Alapszabály III. 1.6 a)) magyarázzák az érintettek. Erre az a válaszom, hogy az érintettséget is meg kell állapítani, azt nem lehet adottnak venni; valamint sem kötelezettség, sem felelősség alól való mentesülést nem látok. De még akkor is kellett volna valamilyen határozat és annak fényében élhetett volna a jogával a Felügyelő Bizottság ELNÖKE, nem pedig a Bizottság. A közgyűlés sérti a tájékoztatásról szóló szabályt is, hiszen sok tagszervezet NEM kapott semmilyen Meghívót a 2015.08.09-i rendkívüli közgyűlésre.Erről többen szóban tájékoztattak, de van írásos nyilatkozat is. Ez már önmagában támadhatóvá teszi a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét.

Ki kell, hogy jelentsem, bár elnökségi határozat a körülmények miatt erről nem született, azonban az elnökség 2/3-a tartja a közgyűlés összehívását jogszerűtlennek, így az az Alapszabály értelmében az MRSZ Elnökség álláspontja. Mint fentebb említettem, ílyen irányú jelzéseinkre semmilyen reakciót nem kaptunk sem az MRSZ Elnökétől, sem a Felügyelő Bizottság Elnökétől (akinek legfőbb feladata az MRSZ szabályszerű működésének biztosítása) sem pedig az MRSZ Főtitkárától.

Ezért kérem a közgyűlést, hogy az összehívást minősítse szabálytalannak és utasítsa az MRSZ Elnökségét és Felügyelő Bizottságát szabályosan összehívott közgyűlés lebonyolítására.

A közgyűlés esetleges megtartására vonatkozóan kérem betartani az MRSZ Alapszabály megismételt közgyűlés határozat képességére vonatkozó szabályait:

„2.5 A Közgyűlés határozatképessége A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok illetve a tagok képviselőinek [a meghirdetésének napján, a Szövetség tagdíjelszámolásába lejelentett, természetes személyek (mandátumok)] több mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok illetve a tagok képviselőinek (mandátumoknak) az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, leghamarabb 3 nap múlva, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal megismételt Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok (mandátumok) számára tekintet nélkül – az eredeti napirendben meghatározott tárgykörben határozatképes. A megismételt Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor határozatképes, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt Közgyűlés a meghirdetettől eltérő újabb napirendi pontot tárgyalhat, de nem hozhat az így felvett témában határozatot.”

Felhívom a figyelmet, hogy a Meghívóban nem hívták fel a tagság figyelmét a határozat képesség eme kitételére, nevezetesen arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül is határozat képes, tehát a megismételt közgyűlés is csak akkor határozat képes, ha az eredeti közgyűlés szerint a tagok illetve mandátumok legalább fele jelen van!!! MINIMUM: 1325 mandátum jelen van 10:00-kor!!!

Ha a közgyűlés mégis a megtartás mellett dönt, akkor a következő tényeket szeretném a napirendi pontokkal kapcsolatban a közgyűlés elé terjeszteni.

Az 1. számú napirendi ponthoz:

A Fegyelmi Bizottság eljárásához: Idézném a sporttörvényt: „12. §36 (1) A sportszövetség – a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.” Felhívom a figyelmet arra, hogy: sportfegyelmi vizsgálat.

Fekete Kornélia korábban éppen ERRE VALÓ HIVATKOZÁSSAL tagadott meg egy sokkal jobban sportfegyelmi felelősségnek értékelhető vizsgálatot. A személyi összefonódás akkor sem volt teljesen kizárható.

Vajon melyik felhozott „vád” volt alkalmas arra, hogy sportfegyelmi vizsgálat tárgyát képezze?

A Fegyelmi Bizottság a következőket rendelte el a vizsgálat megindításával együtt:

Vizsgálatot indít és azt a következő elnökségi ülés jegyzőkönyvébe foglalva személyesen értesít minket. A májusi elnökségi ülésnek NEM VOLT napirendje a fegyelmi vizsgálat, azt senki nem kérte. Nem is akarták, hiszen a történések egyértelműen igazolták, hogy „MEGLEPETÉSNEK” szánták.

Megtiltják az alelnököknek, hogy az MRSZ irataiba önállóan betekintsünk

Nos nem tudom ki vagy mi hatalmazta fel őket erre, de addig is nehézkes volt a betekintés.

2015.05.06.-tól felfüggesztenek minket az alelnöki teendőink alól

Nem 05-től, hiszen még kellettünk a Fegyelmi Szabályzat elfogadásához. Egyébként ki, vagy mi jogosítja fel őket arra, hogy a közgyűlés által választott Alelnököket felfüggesszék pozíciójukból. Megjegyzem, hogy Mészáros László Elnök Úr úgy testált ránk egy órával korábban határidős feladatokat, hogy valószínűleg tudatában volt annak, hogy nem tudjuk azokat teljesíteni. (Későbbi beszélgetésünk alkalmával Elnök úr tagadta, hogy ismerte volna a Fegyelmi Bizottság határozatát, sőt egyenesen azt mondta: Dobtam egy hátast amikor megláttam milyen badarságokat írt le Kornélia) Erről annyi megjegyzésem lenne: Akkor miért nem állt az oldalunkra, mikor mi is felvetettük ezt? Miért hallgatott?

A határozatot Fekete Kornélia, mint az MRSZ Fegyelmi Bizottságának Elnöke jegyzi, írja alá és az MRSZ 3. számú bélyegzőjével látja el.

1. Fekete Kornéliát az MRSZ 2009. májusi közgyűlése választja meg a Fegyelmi Bizottság tagjának, 5 éves időtartamra. Az MRSZ 2014. márciusi közgyűlése Fekete Kornéliát megválasztja az MRSZ Fegyelmi Bizottságának Elnökévé, mandátumát NEM hosszabbítják meg, erről semmilyen jegyzőkönyv, határozat nincs. Az elnököt rendes körülmények között a Fegyelmi Bizottság tagjai maguk közül választják, nem kell hozzá közgyűlés. Fekete Kornélia Fegyelmi Bizottsági mandátuma 2014. májusban megszűnik. MIÉRT IS Ő A FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE? Felvetésemet az MRSZ jogi képviselője szóban jogosnak minősítette, később írásban feltett kérdésemre nem válaszolt. Adalék: Az MRSZ ominózus 2015 áprilisi közgyűlésének napirendi pontja: Fegyelmi Bizottsági tagok választása (5 fő) Miért? Mert nem volt Fegyelmi Bizottság, ezért a korábbi elnökségi ülés így hirdette meg a napirendet. Még egy kérdés: Fekete Kornélia milyen jogon használta az MRSZ számozott pecsétjét, amikor az MRSZ SZMSZ világosan meghatározza a pecséteket használók körét és sem a Fegyelmi Bizottság Elnöke, sem tagjai, sem az MRSZ egyszerű tagja nem jogosult a pecsét használatára. Mi történik, ha valaki jogosulatlanul használ ilyesmit? A pecséteket illetve az azokat használókat a Főtitkár köteles számon tartani. Kérdésünkre, hogy kinél vannak az MRSZ pecsétjei, kik használhatják azokat jogszerűen, a mai napig nem kaptunk választ.

A 2. számú napirendi ponthoz

Addigi felvetéseink teljes egészében az MRSZ-ben tapasztalható sorozatos szabályszegések megszüntetésére irányult. Semmi mást nem vettünk figyelembe, csak az érvényes szabályzatainkat, törvényeket és azt, ahogyan az MRSZ-en belüli folyamatok ezekhez a szabályzókhoz viszonyultak. Azt állapítottuk meg és részünkről TÉNYKÉNT kezeljük, hogy mind az MRSZ Elnöke, mind pedig a Főtitkára sorozatosan, rendszeresen és vélhetőleg szándékosan túllépik a hatáskörüket és az Elnökséget, ezzel a tagságot is megkerülve irányítják az MRSZ működését, kötnek szerződéseket és döntenek az MRSZ anyagi lehetőségeinek felhasználásáról. Ebbéli tevékenységükben számtalan esetben sértették meg a Ptk-t, a Sporttörvényt, a Btk-t, az MRSZ Alapszabályát és az MRSZ SZMSZt is. Véleményünk szerint kisebb és nagyobb súlyú szabálysértések történtek, de találtunk bűncselekményre utaló intézkedéseket is. Most néhány tény ezekről:

Az MRSZ Elnöke és Főtitkára az elnökség tökéletes kihagyásával köt meg MINDEN szerződést. Sem előre, sem közben, sem utólag nem tájékoztatják az elnökséget semmilyen szerződésről. Jelenleg az MRSZ elmúlt 2 évben kötött szerződéseinek egyikét sem tárgyalta, mi több hagyta jóvá az MRSZ Elnöksége. Ezt azzal igyekeztek magyarázni, hogy az MRSZ Ügyvezetője a Főtitkár, így az Ő jogköre a szerződések teljes körű intézése. (is). Mi ezt az álláspontot erősen vitattuk több Alapszabály pontra hivatkozva. Ezek a következők:

Preambulum:

„az alábbi Alapszabályt alkotja és a módosított Alapszabály értelmezése és alkalmazása során a PTK. 2013. évi V. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadta.”

Alapszabály III 1.3:

„A Szövetség tisztségviselői: a) Elnök; b) 2 alelnök (megbízás alapján egyikük az általános elnökhelyettes); c) Felügyelő Bizottsági elnöke és tagjai; d) Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai; e) a Sportági Bizottságok, Szakági Szervezetek vezetői.”

Alapszabály III. 3.

„3. Az Elnökség 3.1 A Szövetség vezetését a 3 tagú Elnökség látja el, amely a Szövetség stratégiai céljainak elérésén munkálkodik.”

3.12 Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

A fent említett Alapszabály pontok egyértelműen kijelentik, hogy az Elnökség dönt mindenben a közgyűlések közötti időben. Mivel ezen véleményünk, bár többségben volt az elnökségben mégsem érvényesült, ezért kellett olyan szervhez fordulnunk, akinek jogában állt döntést hozni és akinek a szavát nem kérdőjelezhette meg az Elnök úr sem. Tényként szeretném kijelenteni, hogy az elnökség 2/3-ának álláspontját az MRSZ Elnöke tökéletesen figyelmen kívül hagyta (mint sok más esetben) ezzel újabb Alapszabály pontot sértve meg és felrúgva a demokratikus működés és önkormányzatiság szabályait. Állításaim bizonyítására idézem a Fővárosi Főügyészség beadványunkra írt válaszának vonatkozó részét:

Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés egyértelműen meghatározza, hogy az MRSZ vezetését az Elnökség látja el, mint ügyvezető szerv. Mint ilyen, véleményem szerint feladata és kötelessége a szervezetet olyan módon vezetni, hogy döntéseivel a Tagság érdekeit szolgálja. Ily módon szerződésekkel és egyéb intézkedésekkel teremti meg a Szövetség feladatainak ellátásához szükséges alapokat, mint strukturális, mint pénzügyi alapon.

Az Elnök úr és a Főtitkár Úrhölgy hatáskör túllépését a Fővárosi Főügyészség válaszának idézett része egyértelműen alátámasztja.

Ezzel véleményem szerint egyértelműen bizonyítottam, hogy az ügyészség bevonása nem az MRSZ érdekeit sértette, hanem éppen ellenkezőleg: Az MRSZ tagságának, sportolóinak jól felfogott érdekének teljes védelmét szolgálta.

További TÉNYEK az MRSZ Elnökének hatáskör túllépéséről: Megszegte az MRSZ 2013 decemberében hatályos Alapszabály vonatkozó pontját, amikor 5 év határozott idejű munkaszerződés helyett, határozatlan idejű munkaszerződést kötött a Főtitkárral:

MRSZ Alapszabály 2013:

XVI. A FŐTITKÁR (1) A szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a szövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között. A főtitkárt legfeljebb ötéves időtartamra, az elnök javaslatára, az elnökség nevezi ki.

A mostani közgyűlés összehívása után 3 napirendi pont javaslat érkezett határidőben az elnökséghez. Ezt az elnökség tiszte elbírálni az Alapszabály vonatkozó pontja szerint:

„c) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoklásával és a tárgyaláshoz szükséges valamennyi információ megadásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Kizárólag ebben a tárgykörben a rendkívüli elnökségi ülés 8 napon belülre is összehívható. Amennyiben a kiegészítést kérő nem vesz részt a legfeljebb 8 napon belül összehívott, ezt a napirendi pontot tárgyaló Elnökségi ülésen, hogy kérését alátámassza, az Elnökségnek jogában áll a kérést elutasítani. Amennyiben az Elnökség a kiegészítési kérést elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.”

Miután a közgyűlési meghívó 2015. július 06.-án került fel a honlapra, vegyük ezt a dátumot elsőnek. Így 2015. július 06+8 nap 2015. július 14-re adódik, a gyakorlatban alkalmazott szabályok szerint 24:00. Az összes napirendi pont javaslat beérkezett eddig az időpontig. Az összes napirendi pont javaslatot az Elnök Úr elnökségi döntés nélkül, az elnökséget sem tájékoztatva, sem megkérdezve elutasította, ezzel, szokásához híven, ismét súlyosan megszegve az MRSZ Alapszabályát, hatáskörét túllépve, figyelmen kívül hagyva a demokrácia és önkormányzatiság elvét.

Néhány szó az égetőbb problémákról, nevezetesen a pénzügyi helyzetről.

Az MRSZ pénzügyeit elsősorban a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv szerint kell intézni. Ez a terv a benyújtásának időpontjában ismert adatok alapján készül, hosszú idő óta nullszaldósan. Evidens módon nem tartalmazhat olyan tételeket, amelyek nem voltak ismertek a készítésének pillanatában. A 2014-es és 2015-ös évben is voltak olyan nagy tételű bevételek, amelyek nem szerepeltek az elfogadott költségvetésben. Ilyen bevételekből 2014-ben kb. 25-28 millió forint származott és 2015-ben is hasonló a nagyságrend. Mi történt ezekkel a bevételekkel? Hová tűnt a pénz? Hová tűnt extra 25-28 millió forint? Ki kapott belőle? Ti kaptatok? A sportolóitok kaptak? A szakágak kaptak? Nem??? Akkor hol a pénz? Tudjuk persze, elvitte a hasonló méretű hiány. Az a hiány, ami nem volt tervezve. Tehát keletkezett év közben olyan extra bevétel, amelyről nem döntött az MRSZ közgyűlése. Az MRSZ 2014.-ig érvényes Alapszabály szerint: „m)Az éves költségvetési tervezet elfogadása a közgyűlés elé terjesztés előtt, a költségvetési előirányzatok évközi átcsoportosítása.”

Mikor döntött utoljára 25-28 millió forint átcsoportosításáról az MRSZ Elnöksége? Nem nagyon emlékszem ilyen döntésre. Ezeket az „extra” forrásokat az Elnök Úr és a Főtitkár Úrhölgy „költi el”. A tavalyi „pozitív” eredmény tulajdonképpen 25 millió negatívumot tartalmaz, amelyet egy előre nem látott bevétel elnökségi jóváhagyás nélküli „elköltésével” tömött be az arra nem hivatott személy. Nem a döntést kérdőjelezem meg ez esetben, hanem annak meghozatali mechanizmusát.

Az MRSZ jelenlegi Alapszabálya:

az Elnökség kizárólagos hatásköreiről: „4.6. az éves költségvetési tervezet elfogadása a Közgyűlés elé terjesztés előtt, valamint a költségvetési előirányzatok évközi átcsoportosítása;

„ Ha így marad minden, akkor az idei extra 25-30 milliós bevétel is hasonlóképpen tűnhet el, kihagyva az MRSZ elsődleges feladatát, a sport támogatását.

Ezt akarjátok? Azt akarjátok, hogy az MRSZ Elnöke, saját hatáskörében 60%-al 250.000 Ftról 400.000 Ft-ra emelje a Főtitkár fizetését, dacára annak, hogy a szövetség év tizedek óta 25-30 millió forint veszteséget termel? Csak a Főtitkár fizetése évente kb 9.000.000 Ft-ba kerül és ebbe az elnökségnek nincs beleszólása?! Azt akarjátok, hogy továbbra se legyen semmilyen támogatása a szakágaknak, a sportnak? Azt szeretnétek, hogy a továbbiakban se jusson el hozzátok semmilyen információ a szervezet működéséről? Engem már áprilisban kizártak a weboldal hírleveleiből, hiszen azóta nem kapok semmiről értesítést. Azt szeretnétek, hogy a Szövetség ügyét a szívén viselő (és most nem elsősorban magamról beszélek) tagjaink javaslatait folyton lesöpörjék az asztalról és semmilyen fórum ne tárgyalja? Mert ez lesz, ha így marad minden.

Összefoglalva:

Általánosságban kijelentem, hogy a Magyar Repülő Szövetség Elnöke folytatólagosan megszegi az MRSZ Alapszabályában foglaltakat, kizárja az Elnökség tagjait, így a teljes tagságot fontos döntések meghozatalából és sorozatosan túllépi hatáskörét. Félrevezetően kommunikál fontos dolgokat, így már sikerült az MRSZ Elnökségét 3 főre redukálnia, de a többségben lévők akaratát sem veszi figyelembe. Jelenleg egyedül vezeti a Magyar Repülő Szövetséget és már a kontrollt is a kezében tartja.

Mindezek figyelembe vételével a 3. számú napirendi ponthoz a határozati javaslatom:

A Magyar Repülő Szövetség Közgyűlése visszahívja Mészáros László Elnök Urat a Magyar Repülő Szövetség Elnöki tisztségéből

Tisztelettel:

Mészáros Zoltán

MRSZ Alelnök s.k.