Az

Amatőr Siklórepülők Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelően, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

  1. Általános rendelkezések
  1. Az Egyesület neve: Amatőr Siklórepülők Egyesülete
  2. Székhelye: 2146 Mogyoród Nefelejcs utca 27.

Az Egyesület honlapjának címe: http://amatorse.hu/

  1. Az Egyesület önálló jogi személy. 
  1. Az Egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.
  1. Az Egyesület céljai, tevékenységei:

Az Egyesület célja:

Tagjai számára biztosítani a sárkányrepülő, siklóernyős és motoros könnyűrepülő szabadidő és tömegsport tevékenységhez szükséges feltételeket, valamint tevékenységével támogatni a hazai siklórepülő és motoros könnyűrepülő eszközök üzemeltetésének szakmai feltételeit, érdekvédelmét és megteremteni, illetve bővíteni legális repüléseik lehetőségét.

Az Egyesület tevékenysége:

Az Egyesület céljai érdekében az alábbi tevékenységeket végzi. 

– tömegsport rendezvényeket és találkozókat szervez, reklámtevékenységet folytat.

– támogatja a versenyzőket. 

– munkájával támogatja a repülési területekkel kapcsolatos feladatok elvégzését,

– tagjai siklórepülő szakmai tevékenységét a Magyar Szabad Repülők Szövetségével, a könnyűmotoros szakmai tevékenységét a Motoros Könnyűrepülő Sportszövetséggel, sporttevékenységét pedig a repülő sportágakat összefogó mindenkori Országos Sportági Szakszövetség vezetésével koordinálja.

  1. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok:

Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 

Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

Az Egyesület tevékenysége nonprofit jellegű, gazdálkodása a hazai siklórepülés és motoros könnyűrepülés lehetőségeinek és színvonalának emelése érdekében történik.

Az Egyesület éves beszámolóját, a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a http://amatorse.hu/ internetes honlapján való közzététel útján biztosítja. 

Az Egyesület a repülő sportok országos sportági szakszövetségének tagja. Az egyesületbe belépő tagok bármely klub, vagy könnyűrepülő szerveződés tagjai is lehetnek, de egyéni döntésük alapján lehetnek sportolói az országos sportági szakszövetségnek ezen egyesületen keresztül is. Az Egyesület a repülő sportok országos sportági szakszövetségének alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

  1. Tagság, tagdíj:

Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, támogatásokból, pályázati forrásokból és az alaptevékenysége bevételeiből fedezi.

Az Egyesület rendes és pártoló tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíjat az egyesületbe való belépés évének utolsó napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

  1. Az Egyesület tagjai
  1. A tagság fajtái:

Az Egyesület tagja az lehet, aki előzetesen nyilatkozik arról, hogy az Egyesület Alapszabályát és Szakmai-etikai szabályait elfogadja, jelentkezik az Egyesületbe és kifizeti az éves egyesületi tagdíjat. 

A tagság fajtái:

  1. rendes tag
  2. pártoló tag (különleges jogállású tagság)
  3. tiszteletbeli tag (különleges jogállású tagság).

Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú természetes személy, magyar és külföldi állampolgár.

  1. A tagsági jogviszony keletkezése:

Az egyesületi tagság belépéskor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. 

Az Egyesület rendes tagja az lehet, akinek rendes tagságra vonatkozó felvételét szakosztályvezetője javasolja, a tagdíjat kifizeti és az egyesület vezetősége elfogadja.

Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat megtételével keletkezik azzal, hogy a belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani, amely a soron következő ülésén, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. A tag felvételéhez a vezetőség legalább 2/3-ának szavazata, támogatása szükséges.

A vezetőség határozatát, annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. 

Az Egyesület pártoló tagja az a jogi vagy természetes személy, aki erkölcsi és anyagi támogatásával az Egyesület céljai teljesülését jelentős mértékben elősegíti. 

A pártoló tagot megilletik a rendes tag jogai, kivéve a választás, választhatóság és szavazás jogát.

A pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

Az Egyesület céljainak megvalósítását önzetlen, ellenszolgáltatás nélküli formában segítő egyéb fontos, támogató tevékenységet végző személyeket tiszteletbeli taggá választhatja a Közgyűlés. A tiszteletbeli taggá választás előtt a vezetőség felkéri a jelöltet, hogy fogadja el a jelölést. A tiszteletbeli tagságról csak akkor lehet dönteni, ha a jelölt a felkérést elfogadta.

Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a jogi vagy természetes személy, akit az egyesület tagjai meghívtak és az Egyesület Közgyűlése tiszteletbeli tagnak 2/3-os többséggel felvett. A tiszteletbeli tagot a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadása után illetik meg a tagsággal kapcsolatos jogok. 

A tiszteletbeli tagot megilletik a rendes tag jogai, kivéve a választás, választhatóság és szavazás jogát. A tiszteletbeli tagnak nem kell tagdíjat fizetnie.

Ha a tiszteletbeli tag korábban rendes tagja volt az Egyesületnek, akkor tiszteletbeli taggá választásával egyidejűleg a rendes tagsága megszűnik.

A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

Az Egyesület tagjairól a vezetőség nyilvántartást vezet. A tagnyilvántartás tartalmazza a tag nevét, lakcímét,  a tagság kezdetének és végének időpontját.

A tagfelvételt megtagadó döntést az érintett megfellebbezheti. A fellebbezést a vezetőséghez kell benyújtani a döntést követő 30 napon belül. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt. A Közgyűlés döntéséig az érintettet nem illetik meg a tagi jogosultságok és nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.

  1. A rendes tagok jogai:
  1. az Egyesület tevékenységében részt venni, szolgáltatásait igénybe venni, ennek körében részt vehetnek az Egyesület által szervezett rendezvényeken, programokon, igénybe vehetik a tagsági jogviszonyból adódó kedvezményeket, 
  2. közvetlenül, vagy képviselőik által a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, szóban vagy írásban javaslatokat és észrevételeket tenni, 
  3. arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
  4. a vezetőségtől tájékoztatást kérhetnek az Egyesület partneri kapcsolatairól, egyes tevékenységekről, a gazdálkodásról, 
  5. az Egyesület irataiba betekinteni.

A rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.

A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

  1. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:
  1. tanácskozási, felszólalási és javaslattételi jog illetik meg őket az Egyesület közgyűlésein.
  1. A rendes tagok kötelezettségei:
  1. cselekvő közreműködés az Egyesület céljainak megvalósításában,
  2. nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét,
  3. köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni,
  4. köteles az Egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani,
  5. köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül a vezetőséghez bejelenteni,
  6. kötelesek közvetlenül, vagy képviselőik által évente egy Közgyűlésen részt venni,

.

  1. A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettségei:
  1. kötelesek az Egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rájuk vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani,
  2. kötelesek a lakcímüket annak megváltozását követő 8 napon belül a vezetőséghez bejelenteni,
  1. A tagsági jogviszony megszűnése:

A tag tagsági jogviszonya megszűnik:

  1. ha a tag írásos nyilatkozatával kilép,
  2. a tag halálával,
  3. a tag kizárásával.

A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület a vezetőséghez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának a vezetőséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A vezetőség a kilépési nyilatkozat alapján a tagot törli a tagnyilvántartásból.

A vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy az Egyesület céljaival, érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki.

Kizárható a rendes tag akkor is, ha egy éven keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a rendes tag csak akkor zárható ki, ha a legalább egy éves mulasztás elteltét követően a vezetőség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le

A vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére annak időpontját legalább 15 nappal megelőző időpontban kiküldött meghívóval kell meghívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A vezetőség döntését nem érinti, ha az érintett a védekezés vagy a részvétel lehetőségével nem kíván élni. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően a vezetőségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

A Közgyűlés döntéséig az érintett tagot nem illetik meg a tagi jogosultságok és nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.

Abban az esetben, amennyiben az egyesületi tag a jelen Alapszabályban rögzített valamely kötelezettségét – így tagdíjfizetési kötelezettségét – nem teljesíti, a kötelezettségét megszegő tag a kötelezettségszegés fennállásáig, nem jogosult a tagsági jogviszonyból eredően gyakorolható, Egyesület által szervezett rendezvényeken történő részvételre. 

III. Az Egyesület szervei

Az Egyesület szervei:

  1. a) Közgyűlés
  2. b) Vezetőség
  3. c) Ellenőrző Bizottság
  1. A Közgyűlés
  1. Általános rendelkezések:

Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelynek összetételét a tagok összessége alkotja.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 

Az egyesület közgyűlését évente legalább egyszer tartja. Időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről kiküldött meghívóval az Egyesület elnöke elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze a tagokat legalább 15 nappal korábban levélben, vagy elektronikus úton értesíteni kell; írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés határozatképtelenség esetén egy órával későbbre is összehívható, amelyet az eredeti meghívóban is fel kell tüntetni, a közgyűlés ekkor már létszámtól függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlésen csak az eredeti napirendben meghirdetett napirendi pontok tárgyalhatóak.

A közgyűlés elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, ha a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. (Zoom, Skype, Messenger stb.). Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. 

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök 2 napon belül dönt. Az elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

  1. Közgyűlés kötelező összehívása:

Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt írásban kéri.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. Határozatképesség, a Közgyűlés lebonyolítása:

Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése hiányában, a Közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 3 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint –képviselő útján történő részvétel esetén – képviselője nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. a) az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) a Közgyűlés helyét és idejét;
  3. c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét. 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és legalább egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A Közgyűlés határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. 

Az Egyesület Alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez, feloszlásának kimondásához, és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

  1. A Közgyűlés feladatai és hatásköre:
  1. meghatározza az Egyesület fő céljait, szövetségesi és partnerkapcsolatait,
  2. az Alapszabály módosítása;
  3. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, feloszlásának és szétválásának elhatározása;
  4. szakosztályok létesítése vagy megszüntetése;
  5. az Egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
  6. az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása;
  7. dönt a tagfelvétellel, kizárással kapcsolatos vezetőségi határozattal szemben benyújtott fellebbezésről,
  8. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  9. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  10. elfogadja a Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság beszámolóját;
  11. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  12. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  13. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  14. tagdíj megállapítása
  15. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. A vezetőség
  1. Általános rendelkezések:

A vezetőség az Egyesület ügyvezető szerve, amely az Egyesület elnökéből, ügyvezetőjéből és a közgyűlés által választott tagokból áll és dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A vezetőséget a közgyűlés 5 évre választja meg. A vezetőség az elnökét maga választja tagjai közül.

A vezetőség szervezi és irányítja az Egyesület munkáját a Közgyűlések között. Az irányítással és szervezéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök megoszlanak a vezetőség tagjai között.

Ha a vezetőségi tagokat megválasztó Közgyűlésre csak a megbízatás eltelte után kerül sor, addig az időpontig a vezetőség mint ügyvezető vezetőség tovább működik.

  1. Vezető tisztségviselői (vezetőségi) megbízás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői (vezetőségi) megbízatás:

  1. a) a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) visszahívással;
  3. c) lemondással;
  4. d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  5. e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  6. f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az Egyesület vezető tisztségviselői:

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök és az ügyvezető látja el.

Az elnök és az ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.

Az elnök és az ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló.

  1. A Vezetőség feladatai és hatásköre:
  1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala
  2. meghatározza az Egyesület éves munkatervét és ennek megfelelően az egyes rendezvényeket, programokat,
  3. Egyesület éves költségvetésének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
  4. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
  5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  7. a vezetőség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. a tagság nyilvántartása;
  10. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  13. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  14. dönt a szervezet hazai és külföldi szervezetekbe való belépéséről;
  15.  alapítványt rendelhet, gazdálkodó szervezetet alapíthat;
  16. döntés a tagfelvételről;
  17. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

Két Közgyűlés közötti időben a vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen a vezetőség köteles beszámolni.

  1. A vezetőségi ülés megtartására vonatkozó szabályok:

A vezetőség ügyrendjét maga határozza meg.

A vezetőség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. A vezetőségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A vezetőség ülései nem nyilvánosak.

A vezetőség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A vezetőségi ülés határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogában nem korlátozott vezetőségi tagok több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő vezetőségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A vezetőség határozatait a vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett személlyel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

A vezetőségi ülés elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, ha a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. (Zoom, Skype, Messenger stb.). Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

A vezetőség üléseire a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Közgyűlés és a vezetőség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni, mely tartalmazza a döntéshozó szerv és a vezetőség döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyüket. 

  1. Az Elnök és az ügyvezető
  1. Az Egyesület képviselője az elnök és az ügyvezető, akiket a Közgyűlés választ 5 évre.
  1. Az elnök feladatai és jogkörei:

– képviseli az Egyesületet;

– elnököl a Közgyűlésen és a vezetőség ülésein, összehívja a vezetőségi ülést és gondoskodik a vezetőség határozatainak végrehajtásáról;

– jogosult az Egyesületnél munkáltatói jogot gyakorolni.

– a bizottságok munkájának összehangolása, a vezetőségi és az egyesületi közgyűlések megszervezése, levezetése, 

  1. Az ügyvezetőt a Közgyűlés választja 5 évre.
  1. Az ügyvezető feladatai és hatáskörei:
  • képviseli az Egyesületet,
  • az elnök megbízásából annak helyettesítése, az elnök munkájának támogatása,
  • ha az Elnök időközben a tisztségéről leköszönve vagy tagsága bármi módon megszűnne, az Egyesület ügyeinek vitele a legközelebbi közgyűlésig, a vezetőség döntésének megfelelően,
  • azok a feladatok, amelyekkel a vezetőség a belső munkamegosztásnak megfelelően megbízza.

VII. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok

  1. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve a döntéshozó szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
  1. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a döntéshozó szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
  1. Az a tisztségviselő, aki neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően látja el feladatát, vagy az Egyesület céljaival, érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki a tisztségéből visszahívható. A visszahívásról szóló döntést a Közgyűlés hozza meg, amely a megválasztásról is döntött. A visszahívásról szóló döntéshez – a határozatképességi szabályokat is figyelembe véve – több mint 2/3-ad egybehangzó szavazat szükséges.
  1. A visszahívással kapcsolatos döntés során az érintettnek lehetőséget kell adni arra, hogy a véleményét, védekezését személyesen vagy jogi képviselője által előadja az adott szervezeti egység ülésre annak időpontját legalább 15 nappal megelőző időpontban kiküldött meghívóval kell meghívni. A döntést nem érinti, ha az érintett a védekezés vagy a részvétel lehetőségével nem kíván élni.
  1. A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.
  1. Az Egyesület szerveinek döntéseit minden esetben nyilvánosságra kell hozni. A döntések nyilvánosságra való hozatalának módja: a döntés meghozatalától számított 15 napon belül közleményként az Interneten való megjelentetéssel, és a székhelyen való kifüggesztéssel.

VIII. Az Ellenőrző Bizottság

  1. Az ellenőrző bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  1. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  1. Az ellenőrző bizottság tagja a szervezet vezetőségi ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
  1. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  1. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.
  1. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Ha az Egyesület működése felett az ügyészség vagy más szerv törvényességi ellenőrzést nem gyakorol, az ellenőrző bizottság a szervezetet nyilvántartó bíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
  1. Az Egyesület ellenőrző bizottsága 3 (három) tagból áll.
  1. Az ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.
  1. Az ellenőrző bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már ellenőrző bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
  1. Az ellenőrző bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
  1. Az ellenőrző bizottság feladat- és hatásköre különösen:
  1. összehívja az Egyesület döntéshozó szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a döntéshozó szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
  2. köteles megvizsgálni a döntéshozó szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
  3. írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a döntéshozó szerv részére.
  4. ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
  5. jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
  6. megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
  1. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  1. a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  1. Az ellenőrző bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti az ellenőrző bizottság tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az ellenőrző bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
  1. Az ellenőrző bizottsági tisztségre vonatkozó szabályok:

Az ellenőrző bizottság tagja jogi személy vagy az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet ellenőrző bizottsági tag, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az ellenőrző bizottsági tag a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az ellenőrző bizottsági tagot a Közgyűlés választja. Az ellenőrző bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrző bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. (Ptk. 3:26. §)

Ha az ellenőrző bizottsági tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az ellenőrző bizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja. Az ellenőrző bizottsági tagra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (Ptk. 3:22. §)

Az ellenőrző bizottsági természetes személy tag feladatait személyesen köteles ellátni. (Ptk. 3:22. §)

Nem lehet ellenőrző bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (Ptk. 3:22. §)

Nem lehet ellenőrző bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelőbizottsági vagy ellenőrző bizottsági tagja nem lehet. (Ptk. 3:22. §)

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet ellenőrző bizottsági tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői vagy az ellenőrző bizottsági tagi tevékenységtől. (Ptk. 3:22. §)

Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki az Egyesület elnöke vagy a vezetőség más tagja.

  1. Az ellenőrző bizottság működése:

Az ellenőrző bizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és szükség esetén az ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.

Az ellenőrző bizottság testületként jár el. Az ellenőrző bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.

Az ellenőrző bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az ellenőrző bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az ellenőrző bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az ellenőrző bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az ellenőrző bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Az ellenőrző bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Ha az ellenőrző bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke az ellenőrző bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a döntéshozó szervet.

  1. Az ellenőrző bizottság tagjainak felelőssége:

Az ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 

  1. Az Egyesület egyéb szervei

Az Egyesület egyéb szervei:

  1. Fegyelmi Bizottság
  2. Munkabizottságok
  3. Szakosztályok
  1. A fegyelmi bizottság:

A fegyelmi bizottság a Közgyűlés által választott 3 (három) fős bizottság, mely az esetleges fegyelmi eljárások lefolytatását és az Egyesület etikai szabályzatának kidolgozását végzi. A Fegyelmi Bizottság szükség szerint ülésezik, határozatait, észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a vezetőség minden érintett taghoz eljuttat. A Fegyelmi Bizottság határozatával szemben a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

A Fegyelmi Bizottság működésére egyébiránt az ellenőrző bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

  1. A munkabizottságok.

Az Egyesület vezetősége mellett működő bizottságok, amelyek az Egyesület céljainak hatékonyabb elérésére adott céllal szerveződnek. Munkabizottságokat a vezetőség az Egyesület bármely tagjának javaslatára létrehozhat. A bizottságok működésükről az Egyesület tagságát a vezetőségen keresztül tájékoztatják. 

  1. A szakosztályok.

A szakosztályok az Egyesületben a repülős szakmai feladatokat folytató szakmai csoportok, amelyek a vezetőség mellett működő szakmai vezetőiken keresztül biztosítják az üzemeltetett légijárművek nyilvántartását és az üzemben tartási szabályok betartását, a pilóták jogosításainak nyilvántartását, a jogosítások szabályosságát, valamint a tagok információkkal való ellátását. 

A szakosztály vezetője az Egyesület rendes tagja kell, hogy legyen. A szakosztályok szakmai munkáját vezető pilótaként a szakosztály által kijelölt oktató kell, hogy irányítsa. 

Az Egyesületben új szakosztály megalakítását a Közgyűlés fogadja el. Egy szakosztály megalakításához legalább 5 (öt) fő kell. Ha egy szakosztály létszáma tartósan, legalább 2 éven át 5 (öt) fő alá esik, a szakosztály működése a következő évtől megszűnik.

  1. Az Egyesület képviselete

Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, a bíróság és más hatóságok előtt az elnök és az ügyvezető képviseli önállóan. 

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök, az ügyvezető és a közgyűlés által választott egy vezetőségi tag közül bármelyik két személy együttes aláírással jogosult a bankszámla felett rendelkezni.

  1. Az Egyesület megszűnése
  1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
  1. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  2. az arra jogosult szerv megszünteti,
  3. az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  4. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

  1. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött civil szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

XII. Záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2022. január 31. napján

____________________________

Bringye Viktória

Elnök

Alulírott, eljárásra meghatalmazott jogi képviselő, dr. Székhelyi Márton ügyvéd (Székhelyi Ügyvédi Iroda, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 20/A. 2. emelet 1.) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdés alapján ezennel nyilatkozom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

A jogi képviselő nyilatkozik továbbá, hogy mivel a korábban hatályos alapszabály teljes egészében hatályon kívül helyezésre került és a korábbi szövegezésének helyébe a jelenlegi szövegezés lépett, így az alapszabály valamennyi pontja megváltozott. 

Az Egyesület fenti alapszabályát ellenjegyzem Budapesten, 2021. november ____. napján.

  1. Székhelyi Márton ügyvéd

(Székhelyi Ügyvédi Iroda, székhely: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 20/A. 2. emelet 1., kamarai azonosító szám: 36069368)